Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hagyományőrző sportok, így a lovasíjászat sport bemutatása sokak kérésére valósul most meg. A lovasíjászat egy ősi sport vagy életforma, amelyben minden egyesül, ami őseinket is jellemezte. Egy rendkívül nagy állóképességet és pontosságot igénylő sportról van szó, amely már az egész világon elterjedt, és többféle változata is létezik.
A Kassai Lajos-féle magyar lovasíjász változattól elkezdve Dél-Koreán át Japánig számtalan szabályrendszer szerint űzik ezt a sportot. Lássuk tehát a lovasíjász sport történetét, a különböző lovasíjász szabályokat, és hogy mikor és hogyan kerülnek megrendezésre a nemzetközi versenyek.
Ha létezik olyan sportág, amelynek hagyományai Magyarországon még az államalapítás előttre nyúlnak vissza, akkor az a lovasíjászat lenne. Akkor mondjuk még nem sportág volt, hanem a mindennapi élet része, ettől függetlenül történelmi emlékek igazolják, hogy őseink milyen jól tudtak lovon ülve is nyilazni. De ez nem kizárólag a magyarokra volt jellemző, az ázsiai sztyeppéken vágtázó ősi hadseregek mindegyikére jellemző volt a lovasíjászat. De ennél messzebre is mehetünk, hiszen az amerikai indiánok is vadásztak lovon ülve íjjal bölényekre még sok száz évvel ezelőtt.
Napjainkban viszont most már tényleg csak sportág a lovasíjászat, nagy népszerűséggel Ázsiában, Európában és az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a sportág visszatérése valamikor az 1900-as évek elején történt meg, amikor Mongóliában elkezdtek fesztiválokon ilyen bemutatókat is tartani, ápolva ezzel a hagyományokat. Ezzel párhuzamosan egyébként több országban is komoly folyamatok indultak el, ennek eredménye a ma fennálló rendszer, amelyben különféle lovasíjász szabályrendszerek szerint bonyolítanak le versenyeket. Lássuk most be ezeket röviden!
A lovasíjászat Magyarországon már nem csak hagyományőrzés, de komoly sportág is
2. Kassai Lajos lovasíjász rendszere
Szívünknek kedves módon elterjedt a lovasíjászok között a Kassai Lajos által kifejlesztett rendszer, amelyben egy 90 méteres pályán kell végiglovagolva céltáblákra lőni. Mindezt ráadásul többi irányba kell megtenni (előre, oldalra és hátra), ezzel is kihangsúlyozva ennek a lovasíjász sportnak a dinamizmusát.
Hiszen itt azért nagyon komoly különbségek vannak ahhoz képest, amit mondjuk egy álló helyzetből végrehajtott íjászati versenyen láthatunk. Ott az íjászok általában ugyanazt a technikát ismétlik folyamatosan. Itt viszont nem csak a látásra lehet alapozni, hanem az izmok emlékezetére, a kéz és szem koordinációjára, a folyamatos távolságkalkulációra, miközben a lovunkat is megfelelő sebességen kell tartanunk.
Fontos a Kassai Lajos lovasíjász technikánál megemlíteni, hogy két paraméter szerepe létfontosságú. Az egyik a súly, Kassai mindig is a lehető legkönnyebb nyilak irányába igyekezett elmozdulni. A másik az, hogy a nyilakat ilyenkor nem tegezből kell előhúzni, ami nagyon viszi az időt, hanem az íjat fogó kézben kell legalább pár darab plusz nyilat tartani, ezzel felgyorsulhat a lövés sebessége. Kassai 18 másodperc alatt képes volt kilőni 12 nyilat ezzel a módszerrel.
3. A lovasíjászat sportág Dél-Koreában
Meglepő módon egyébként Dél-Koreában is komoly hagyományai vannak a lovasíjászatnak, a kormány törvénybe is foglalta ennek a sportnak a támogatását. Az itt használt rendszer azonban már más, nem egy az egyben a Kassai-féle lovasíjász szabályzat. A legfontosabb különbségnek talán azt nevezhetjük, hogy a nyilakat nem lehet a kézben fogni, így itt a különféle tegezek és nyeregre szerelt tartók vannak használatban.
Öt különféle variánsban versenyeznek Dél-Koreában és ezek is azért kicsit mások, mint a magyar lovasíjászati módszer. Hasonlóság, hogy itt is 90 méteres a pálya, de az alapverzióban csak egyetlen célra kell lőni ezen táv alatt. Ez az egy cél viszont gyűrűkkel van felszerelve, hogy mérhető legyen a lövés pontossága is. A második variánsban már két cél van a pályán, a harmadikban viszont már öt. Ezen célok nem mozognak és nagyjából hasonló távolságra vannak kihelyezve. Összességében eddig azért a két módszer között csak szabályaiban láthatjuk a különbséget, viszont a másik két koreai változat azért már eléggé különleges.
Mindkettő mozgó célpontot használ, az egyikben egy lovasíjász próbál meg eltalálni egy olyan céltárgyat, amelyet egy előtte vágtató másik lovasíjász húz maga után. A másodikban pedig két lovasíjász csapatban kísérli meg ezt végrehajtani. Itt a díjakat az alapján adják ki, hogy hány nyilat sikerül belelőni a húzott céltárgyba. Nem kell íjásznak lenni ahhoz, hogy belássuk, mozgás közben lőni egy mozgó tárgyra azért tényleg komoly kihívás.
4. A japán lovasíjászat
Meg kell még említeni a yabusamét, ami a japán ága a lovasíjászatnak. Mert egyébként meglepő módon, függetlenül attól, hogy szigetországról van szó, Japánban is komoly hagyományai vannak a lovas íjászoknak. A császár testőrei is rendkívül képzett íjászok voltak lovon, de a szamurájok körében is elterjedt volt ez a fajta harcmodor. És a japánok komoly emlékekkel is bírnak a lovasíjászatról, még a yashimai háborúban van egy feljegyzett összecsapás, amikor két klán harcából kiemelkedett az a pillanat, amikor az egyik klán tagja a vízbe lovagolva volt képes eltalálni egy hihetetlen távolságban kifüggesztett célt a másik klán menekülő hajóján.
A japán lovasíjászatban is három variánsról lehet beszélni, bár az inuoumonót, azaz a kutyavadászatot már rég nem gyakorolják. Ez utóbbiban a cél értelemszerűen egy kutya lett volna, de már évszázadokkal ezelőtt is bekötözött nyíllal lőttek a kóbor állatokra, hogy ne öljék meg őket. Ugyanúgy már nem gyakorolják a kasagake nevű variánst, a yabusame az, ami valamelyest hasonlíthat arra, amit elképzelünk a lovasíjászatról.
Mindenesetre Japánban a lovasíjászat nem olyan sport, mint Magyarországon vagy az Egyesült Államokban, itt inkább hagyományőrző és vallási szerepe van, főleg rendezvényeken vannak bemutatók. A yabusaméban egyébként egy 255 méteres pályán kell hagyományos öltözetben végiglovagolni és így kell három célt eltalálni. Közben pedig minden lövésnél kiáltanak az íjászok, és a nyilak is úgy vannak kialakítva, hogy minél nagyobb hangot keltsenek.
5. Lovasíjászat versenyek
Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban is komoly bázisa kezdett el kialakulni a lovasíjászatnak, bár itt nem egységes szabályok vagy rendszert követve íjászkodnak a lelkes követők, hanem saját maguk is belevágnak mindenféle rendszerek kidolgozásába. Nem csak Amerikában, de Európában is több helyen láthatjuk, hogy sokan autodidakta módon vágnak bele ebbe a sportba, tehát lovaglás mellett kezdenek el íjászattal is foglalkozni. Aztán amikor megtetszik nekik, akkor a sportban ragadnak, és megpróbálnak mindent megtenni a népszerűsítéséért. Például egy korábban világbajnokságot nyerő svéd versenyező is teljesen önerőből képezte magát. Apropó, világbajnokság.
A Nemzetközi Lovasíjász Szövetség honlapja szerint négy nagy lovasíjász versenysorozat van a sportágon belül. A lovasíjász világbajnokság mellett van az Európa-bajnokság, illetve az Európai és a Nemzetközi Grand Prix sorozat. A világbajnokságot 2018-ban például Magyarországon, Pomázon rendezték. A világbajnokság és a lovasíjászok Európa-bajnoksága sem kerül minden évben megrendezésre, csak kétévente.
A Grand Prix sorozatok nem egyszeri események, hanem egy év során zajlanak a kapcsolódó versenyek. Az Európai Grand Prix sorozat 2014 óta fut és ebben három különálló verseny kerül megrendezésre három fős nemzeti csapatok szereplésével. Az ezen elért eredmények adják aztán a szezon végén a győztes személyét.
A Nemzetközi Grand Prix lovasíjász sorozat relatíve újnak számít, hiszen 2020-ban indult el, a koronavírus-járványra adott válaszként. Ebben az eseményben minden csapat lovasíjászai versenyeznek három különböző pályán (T90, R233 és Skirmish-90), amelyeken elért eredményeik aztán a csapat eredményét adják majd ki a szezon végén. A versenyt meghatározott időpontokban rendezik meg és ezeken 9 íjász csapattag versenyez, de úgy, hogy 3-3 versenyzőből álló kisebb csapatok küzdenek egymással meghatározott napokon, így az egész csapat formában maradhat a szezon végéig.
Már több nemzetközi lovasíjászat versenyt is szerveznek
6. A magyar lovasíjászat
Magyarországon azt ki lehet jelenteni, hogy a lovasíjászatot Kassai Lajos tartja életben, aki egyébként a Kaposmérőn található Kassai-völgyet is üzemelteti, ami a világon jelenleg a legjobban felszerelt lovasíjász-központ. Ő az, aki a lovasíjászat oktatását is megszervezi, és az általa kialakított rendszer miatt tartják sokan a lovasíjászatot hungarikumnak.
Kaposmérő mellett még néhány helyen vannak lelkes támogatók, akik segítenek azoknak, akik lovasíjászattal akarnak foglalkozni. A lelkes támogatók egyébként kánságokba-törzsekbe tömörülnek és így találjuk meg a versenynaptárban is az aktuális versenyeket. Minden évben több tucat verseny kerül megrendezésre, nem volt ez másként 2020-ban sem, de ezeket nem nevezik hivatalosan magyar lovasíjász bajnokságoknak. Vannak versenyek Kaposmérő mellett Gútán, Hódmezővásárhelyen vagy éppen Székesfehérváron is. Reméljük, hogy a lovasíjászat sport bemutatása a Te érdeklődésedet is felkeltette a különleges sport és hagyomány iránt.
A lovasíjászat sport bemutatása
Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hagyományőrző sportok, így a lovasíjászat sport bemutatása sokak kérésére valósul most meg. A lovasíjászat egy ősi sport vagy életforma, amelyben minden egyesül, ami őseinket is jellemezte. Egy rendkívül nagy állóképességet és pontosságot igénylő sportról van szó, amely már az egész világon elterjedt, és többféle változata is létezik.
A Kassai Lajos-féle magyar lovasíjász változattól elkezdve Dél-Koreán át Japánig számtalan szabályrendszer szerint űzik ezt a sportot. Lássuk tehát a lovasíjász sport történetét, a különböző lovasíjász szabályokat, és hogy mikor és hogyan kerülnek megrendezésre a nemzetközi versenyek.
Tartalom
1. A lovasíjászat története
Ha létezik olyan sportág, amelynek hagyományai Magyarországon még az államalapítás előttre nyúlnak vissza, akkor az a lovasíjászat lenne. Akkor mondjuk még nem sportág volt, hanem a mindennapi élet része, ettől függetlenül történelmi emlékek igazolják, hogy őseink milyen jól tudtak lovon ülve is nyilazni. De ez nem kizárólag a magyarokra volt jellemző, az ázsiai sztyeppéken vágtázó ősi hadseregek mindegyikére jellemző volt a lovasíjászat. De ennél messzebre is mehetünk, hiszen az amerikai indiánok is vadásztak lovon ülve íjjal bölényekre még sok száz évvel ezelőtt.
Napjainkban viszont most már tényleg csak sportág a lovasíjászat, nagy népszerűséggel Ázsiában, Európában és az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a sportág visszatérése valamikor az 1900-as évek elején történt meg, amikor Mongóliában elkezdtek fesztiválokon ilyen bemutatókat is tartani, ápolva ezzel a hagyományokat. Ezzel párhuzamosan egyébként több országban is komoly folyamatok indultak el, ennek eredménye a ma fennálló rendszer, amelyben különféle lovasíjász szabályrendszerek szerint bonyolítanak le versenyeket. Lássuk most be ezeket röviden!
2. Kassai Lajos lovasíjász rendszere
Szívünknek kedves módon elterjedt a lovasíjászok között a Kassai Lajos által kifejlesztett rendszer, amelyben egy 90 méteres pályán kell végiglovagolva céltáblákra lőni. Mindezt ráadásul többi irányba kell megtenni (előre, oldalra és hátra), ezzel is kihangsúlyozva ennek a lovasíjász sportnak a dinamizmusát.
Hiszen itt azért nagyon komoly különbségek vannak ahhoz képest, amit mondjuk egy álló helyzetből végrehajtott íjászati versenyen láthatunk. Ott az íjászok általában ugyanazt a technikát ismétlik folyamatosan. Itt viszont nem csak a látásra lehet alapozni, hanem az izmok emlékezetére, a kéz és szem koordinációjára, a folyamatos távolságkalkulációra, miközben a lovunkat is megfelelő sebességen kell tartanunk.
Fontos a Kassai Lajos lovasíjász technikánál megemlíteni, hogy két paraméter szerepe létfontosságú. Az egyik a súly, Kassai mindig is a lehető legkönnyebb nyilak irányába igyekezett elmozdulni. A másik az, hogy a nyilakat ilyenkor nem tegezből kell előhúzni, ami nagyon viszi az időt, hanem az íjat fogó kézben kell legalább pár darab plusz nyilat tartani, ezzel felgyorsulhat a lövés sebessége. Kassai 18 másodperc alatt képes volt kilőni 12 nyilat ezzel a módszerrel.
3. A lovasíjászat sportág Dél-Koreában
Meglepő módon egyébként Dél-Koreában is komoly hagyományai vannak a lovasíjászatnak, a kormány törvénybe is foglalta ennek a sportnak a támogatását. Az itt használt rendszer azonban már más, nem egy az egyben a Kassai-féle lovasíjász szabályzat. A legfontosabb különbségnek talán azt nevezhetjük, hogy a nyilakat nem lehet a kézben fogni, így itt a különféle tegezek és nyeregre szerelt tartók vannak használatban.
Öt különféle variánsban versenyeznek Dél-Koreában és ezek is azért kicsit mások, mint a magyar lovasíjászati módszer. Hasonlóság, hogy itt is 90 méteres a pálya, de az alapverzióban csak egyetlen célra kell lőni ezen táv alatt. Ez az egy cél viszont gyűrűkkel van felszerelve, hogy mérhető legyen a lövés pontossága is. A második variánsban már két cél van a pályán, a harmadikban viszont már öt. Ezen célok nem mozognak és nagyjából hasonló távolságra vannak kihelyezve. Összességében eddig azért a két módszer között csak szabályaiban láthatjuk a különbséget, viszont a másik két koreai változat azért már eléggé különleges.
Mindkettő mozgó célpontot használ, az egyikben egy lovasíjász próbál meg eltalálni egy olyan céltárgyat, amelyet egy előtte vágtató másik lovasíjász húz maga után. A másodikban pedig két lovasíjász csapatban kísérli meg ezt végrehajtani. Itt a díjakat az alapján adják ki, hogy hány nyilat sikerül belelőni a húzott céltárgyba. Nem kell íjásznak lenni ahhoz, hogy belássuk, mozgás közben lőni egy mozgó tárgyra azért tényleg komoly kihívás.
4. A japán lovasíjászat
Meg kell még említeni a yabusamét, ami a japán ága a lovasíjászatnak. Mert egyébként meglepő módon, függetlenül attól, hogy szigetországról van szó, Japánban is komoly hagyományai vannak a lovas íjászoknak. A császár testőrei is rendkívül képzett íjászok voltak lovon, de a szamurájok körében is elterjedt volt ez a fajta harcmodor. És a japánok komoly emlékekkel is bírnak a lovasíjászatról, még a yashimai háborúban van egy feljegyzett összecsapás, amikor két klán harcából kiemelkedett az a pillanat, amikor az egyik klán tagja a vízbe lovagolva volt képes eltalálni egy hihetetlen távolságban kifüggesztett célt a másik klán menekülő hajóján.
A japán lovasíjászatban is három variánsról lehet beszélni, bár az inuoumonót, azaz a kutyavadászatot már rég nem gyakorolják. Ez utóbbiban a cél értelemszerűen egy kutya lett volna, de már évszázadokkal ezelőtt is bekötözött nyíllal lőttek a kóbor állatokra, hogy ne öljék meg őket. Ugyanúgy már nem gyakorolják a kasagake nevű variánst, a yabusame az, ami valamelyest hasonlíthat arra, amit elképzelünk a lovasíjászatról.
Mindenesetre Japánban a lovasíjászat nem olyan sport, mint Magyarországon vagy az Egyesült Államokban, itt inkább hagyományőrző és vallási szerepe van, főleg rendezvényeken vannak bemutatók. A yabusaméban egyébként egy 255 méteres pályán kell hagyományos öltözetben végiglovagolni és így kell három célt eltalálni. Közben pedig minden lövésnél kiáltanak az íjászok, és a nyilak is úgy vannak kialakítva, hogy minél nagyobb hangot keltsenek.
5. Lovasíjászat versenyek
Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban is komoly bázisa kezdett el kialakulni a lovasíjászatnak, bár itt nem egységes szabályok vagy rendszert követve íjászkodnak a lelkes követők, hanem saját maguk is belevágnak mindenféle rendszerek kidolgozásába. Nem csak Amerikában, de Európában is több helyen láthatjuk, hogy sokan autodidakta módon vágnak bele ebbe a sportba, tehát lovaglás mellett kezdenek el íjászattal is foglalkozni. Aztán amikor megtetszik nekik, akkor a sportban ragadnak, és megpróbálnak mindent megtenni a népszerűsítéséért. Például egy korábban világbajnokságot nyerő svéd versenyező is teljesen önerőből képezte magát. Apropó, világbajnokság.
A Nemzetközi Lovasíjász Szövetség honlapja szerint négy nagy lovasíjász versenysorozat van a sportágon belül. A lovasíjász világbajnokság mellett van az Európa-bajnokság, illetve az Európai és a Nemzetközi Grand Prix sorozat. A világbajnokságot 2018-ban például Magyarországon, Pomázon rendezték. A világbajnokság és a lovasíjászok Európa-bajnoksága sem kerül minden évben megrendezésre, csak kétévente.
A Grand Prix sorozatok nem egyszeri események, hanem egy év során zajlanak a kapcsolódó versenyek. Az Európai Grand Prix sorozat 2014 óta fut és ebben három különálló verseny kerül megrendezésre három fős nemzeti csapatok szereplésével. Az ezen elért eredmények adják aztán a szezon végén a győztes személyét.
A Nemzetközi Grand Prix lovasíjász sorozat relatíve újnak számít, hiszen 2020-ban indult el, a koronavírus-járványra adott válaszként. Ebben az eseményben minden csapat lovasíjászai versenyeznek három különböző pályán (T90, R233 és Skirmish-90), amelyeken elért eredményeik aztán a csapat eredményét adják majd ki a szezon végén. A versenyt meghatározott időpontokban rendezik meg és ezeken 9 íjász csapattag versenyez, de úgy, hogy 3-3 versenyzőből álló kisebb csapatok küzdenek egymással meghatározott napokon, így az egész csapat formában maradhat a szezon végéig.
6. A magyar lovasíjászat
Magyarországon azt ki lehet jelenteni, hogy a lovasíjászatot Kassai Lajos tartja életben, aki egyébként a Kaposmérőn található Kassai-völgyet is üzemelteti, ami a világon jelenleg a legjobban felszerelt lovasíjász-központ. Ő az, aki a lovasíjászat oktatását is megszervezi, és az általa kialakított rendszer miatt tartják sokan a lovasíjászatot hungarikumnak.
Kaposmérő mellett még néhány helyen vannak lelkes támogatók, akik segítenek azoknak, akik lovasíjászattal akarnak foglalkozni. A lelkes támogatók egyébként kánságokba-törzsekbe tömörülnek és így találjuk meg a versenynaptárban is az aktuális versenyeket. Minden évben több tucat verseny kerül megrendezésre, nem volt ez másként 2020-ban sem, de ezeket nem nevezik hivatalosan magyar lovasíjász bajnokságoknak. Vannak versenyek Kaposmérő mellett Gútán, Hódmezővásárhelyen vagy éppen Székesfehérváron is. Reméljük, hogy a lovasíjászat sport bemutatása a Te érdeklődésedet is felkeltette a különleges sport és hagyomány iránt.